Trianon gazdasági hatásai – XII. rész

A békeszerződés gazdasági hatásai.

Dr. Kresz Károly előadása.

XII.

Ezek tekintetében még azt a rendkívül sérelmes intézkedést tartalmazza a szerződéstervezet, hogy mindazok az intézkedések, melyeket az ententeállamok a háború alatt a magyar állampolgárok ellen ipari, irodalmi vagy művészeti tulajdonjogának konfiskálása vagy saját javára történő értékesítésére vonatkozólag tettek, továbbra is érvényben maradnak, anélkül, hogy az illető magyar állampolgárnak ebből kifolyólag bárminemű joga, igénye volna.[1] Fenntartja magának továbbá az entente azt a jogot, hogy a magyar állampolgároknak a háború előtt szerzett ipari, művészeti és irodalmi tulajdonjogaira nézve azok gyakorlására vonatkozólag továbbra is olyan ellenőrzést vagy megszorítást gyakorolhasson, amint jónak látja, ami által természetesen az ily jogoknak gyakorlását teljesen lehetetlenné teheti.[2]

Azok a szerződések, melyek ipari tulajdonjog értékesítésére, engedélyezésére vagy irodalmi vagy művészeti művek sokszorosítására vonatkozólag a háborút megelőzőleg köttettek, megszűntéknek tekintendők. Az engedélyes ugyan kérheti egy új szerződés kiállítását, ennek feltételeit azonban az illető entente állam bírósága állapítja meg, abban az esetben azonban, ha magyar bíróság lenne illetékes, semmi esetre sem a magyar bíróság, hanem egy választott bíróság, amelynek egy-egy tagját az érdekelt kormányok nevezik ki, elnöke pedig semleges állampolgár.

Ez a választott bíróság egyébként nemcsak ebben az esetben, hanem minden alkalommal illetékes, mikor egy entente állam polgára és egy magyar állampolgár közötti jogvitáról van szó, melyben különben a magyar bíróság lenne illetékes.[3] A magyar független bíróságnak ez a lebecsülése akkor, mikor mi a kínai vagy siámi bíróság illetékességét elfogadni tartozunk, egyenesen felháborító.

Ezzel tulajdonképen kimerítettem volna azon rendelkezéseknek ismertetését, amelyek a kereskedelemre és iparra vonatkoznak és igyekeztem mindenütt megvilágítani azokat a veszélyeket, amelyeket magukban rejtenek. Bár nem tartozik szorosan a tárgyhoz, röviden ki akarok térni a szerződés azon rendelkezéseire, amelyek az állami hiteléletet érintik.

Az első és legfontosabb rendelkezés az, hogy az országnak a szerződésből folyó összes kötelezettségeinek biztosítására Magyarország összes vagyona és minden jövedelme felett elsőrendű zálogjog — privilege de premier rang — létesül.[4] Ezek a kötelezettségek: elsősorban a megszálló seregek összes költségei, kivéve mégis a román megszállást, amely a főhatalmak beleegyezése nélkül történt és amelyet már eléggé drágán megfizettünk. Másodszor a jóvátételi kötelezettség, melyet már fentebb ismertettem, azután, mint láttuk, az ellenséges tartozásokért vállalt felelősség.[5]

Trianon gazdasági hatásai – I. rész

Trianon gazdasági hatásai – II. rész

Trianon gazdasági hatásai – III. rész

Trianon gazdasági hatásai – IV. rész

Trianon gazdasági hatásai – V. rész

Trianon gazdasági hatásai – VI. rész

Trianon gazdasági hatásai – VII. rész

Trianon gazdasági hatásai – VIII. rész

Trianon gazdasági hatásai – IX. rész

Trianon gazdasági hatásai – X. rész

Trianon gazdasági hatásai – XI. rész

________________

[1] 241. §.

[2] 241. §.

[3] 239. §.

[4] IX. rész 180. §.

(Forrás: Egri Népújság – napilap, 1920. június 23. 19. évf. / 142. szám)