VIDEÓ: Ismét célkeresztben az aracsi pusztatemplom – Újabb videóban tagadják annak magyar múltját
Ahogy arról nemrég beszámoltunk ismét meggyalázták az aracsi pusztatemplom méltóságát, amikor ott (már nem először) zenei klipet forgattak egy esztrád dalhoz, ezúttal egy reality műsorokból ismertté vált „pevaljka” döntött úgy, hogy a közel 1000 éves templomunk felain szeretne vonaglani.
Alig ocsudtunk fel az egyik nemtelen támadás után és máris itt a folytatás.
Ezúttal Boris Teodosijević, egy Szerbiában ismert üzletkötési tanácsadó, a Sikeresek Klubjának alapítója és vezetője, korábban a MENSA Szerbia egyik vezetője talpalt bele a pusztatemplom magyar múltjába. Teodosijević szaktanácsadással, motivációs tréningekkel és különböző kurzusok szervezésével foglalkozik, de több tízezren követik a mintegy féltucatnyi különböző Facebook oldalán, illetve a YouTube csatornáján is több mint 50 ezer feliratkozója van, így szavai és gondolatai sokakhoz tudnak eljutni.
Az eredetileg Boszniában született, de most Szabadkán élő szakember úgy látszik a történelemhez is igen ért, hiszen 20 perces videót töltött fel az aracsi pusztatemplomról, igaz saját bevallása szerint arról maga is csak néhány napja hallott először. Mindez persze nem tartja vissza abban, hogy a délvidéki magyarság fő szakrális jelképét szerb emlékhelynek nevezze.
A számtalan történelmi pontatlanságot, ferdítést, sőt konkrét hazugságot tartalmazó videójában többször hangsúlyozta, hogy az aracsi pusztatemplom és annak vidéke nem magyar, igaz megemlíti, hogy éltek itt magyarok is, vagyis szerinte már az Árpád-házi királyok idején is szerb többségű volt Törökbecse és környéke. Ám többször is hangoztatja, hogy nem magyarok éltek itt, és hogy Aracs a szerb kultúra és vallásosság része.
„Ez a 13. századi templom, katedrális hazánk óriási kulturális emlékműve, amelyről kevesen tudnak. Kezdetben bencés monostor volt, tehát katolikus monostor, mert itt azért sok katolikus is élt a pravoszláv lakosság mellett … a szerbek – a katolikus szerbek és a pravoszláv szerbek – itt mindig többségben voltak … őriznünk, tisztelnünk kell a történelmünket … A templomot 1230-ban építették, 1280-ban kirabolták, elpusztították. 1370-ben újították fel, Kotromanić Erzsébet királynő utasítására, valaki azt mondja, hogy bosnyák királynő volt, én pedig azt mondom, hogy szerb királynő volt… 1417-ben a minden idők egyik legnagyobb szerb uralkodójának, Lázár szerb fejedelem fiának, Lazarević István szerb despotának birtokába került, ezután Branković György szerb despota birtokába került át, 1551-ig a templomban aktív liturgikus élet zajlik (…) Közép-Szerbia török uralom alá került, Aracs és Bánát ezen része a szerb despóták uralma alatt állt, nem tartozott Magyarországhoz… 1551-ben a szerbek Aracson, épp ebben a templomban összerb gyűlést tartottak, amelyen olyan döntést hoztak, hogy a törökök oldalára állnak a magyarok elleni harcban. Vajon miért döntöttek így? Azért, mert az akkori szerbek azon a véleményen voltak, hogy a török segíteni fognak nekünk, hogy felszabaduljunk a magyar megszállás alól. Ugyanabban az évben, csak egy kicsit később a törökök ’meghálálták’ ezt a szerbeknek, oly módon, hogy felgyújtották a templomunkat; tehát ebben a templomban mi úgy döntöttünk, hogy segítünk nekik, a törökök pedig nemsokára rá ugyanezt a templomot felgyújtották egész az alapjáig. Azóta ez a templom ilyen állapotban van. A következő említése 1660-ból ismert, az ipeki (peći) patriarkátus szerzetesei adományokat gyűjtöttek Aracsban, rengeteg ember összejött itt, ideértve Péter szerb fejedelmet és Draginja fejedelemnét, segítséget gyűjtöttek az ipeki patriarkátus részére. A templom ekkor még szerb kézben van, akarom mondani török kézben, mert igaz, hogy török uralma alatt volt, de a lakosság szerb volt, más nem is lehetett”
– ismertette Teodosijević Aracs történetét a saját íze szerint, nem riadva vissza a brutális történelemhamisítástól sem.