VIDEÓ: 85 éve tért vissza Magyarországhoz Kárpátalja

85 éve, 1939. március 15-én vonult be a magyar honvédség Kárpátaljára, ezzel az 1938-as első bécsi döntéssel visszakerült Felvidék után a területi revízió újabb lépése valósult meg.

Amikor 1938 októberében  a Trianonban megcsúfolt Igazság diadalútjára elindult és megkezdődött a  sokak által „mozaik állam“-nak nevezett Csehszlovákia bomlása, sokan hivatkoztak  arra a régi szép mondásra, amely szerint Isten malmai lassan, de, könyörtelen alapossággal őrölnek. Az isteni malmok munkájának eredményei néhány hónap alatt láthatókká váltak, 1939.  március 11-ig teljesen porrá őrölték az úgynevezett Csehszlovákiát, amely alkotó elemeire hullott: Szlovákia leküzdötte független államiságát, Kárpátalja pedig visszakerült az ezeréves anyaországhoz, Magyarországhoz és ezzel meg valósult a régi követelés, a magyar-lengyel közös határ és valósággá vált a régi álom: legalább északi haláraink egy szakasza egybeesett az ezeréves határokkal…

Két évtizeden át egy megcsonkított, halálraítélt nemzet megtizedelt népe ünnepelhette csak az önkényesen megszabott szűkhatárok között a márciusi ifjak soha el nem múló emlékét, hogy a 91-ik évforduló lelkes hangulatát az a tudat, fokozza fel, hogy a legendáshírű magyar honvéd elindult végre az ezeréves határ, a Kárpátok felé . . . Azokban az órákban 1939 március idusának hajnalán, amelyekben 174  esztendővel ezelőtt a márciusi ifjak a Talpra magyar-t szavalták és készültek a nagy nap harcaira, valóban talpra szökkent a magyar és elvitte a szent szabadságot húsz éven át elnyomott északi testvéreinknek és a szent háromszínű lobogóval elindult Verecke felé … Verecke, amerről ezeregyszáz esztendővel ezelőtt őseink erre a földre jöttek, ismét magyar lett  és a Kárpátok ormáról magyar zászló hirdette a Magyar Igazság halhatatlanságát.

Azokban a napokban Kárpátalja őslakossága százával fordult azzal a sürgető kéréssel a magyar kormányhoz, hogy vessen véget a cseh-ukrán terrorbandák rémuralmának. Ezek a terrorcsapatok nemcsak Ruszinszkó (Kárpátalja ruszinlakta területe) határain belül sanyargatták az őslakosságot, hanem alattomos támadásokkal nyugtalanítani iparkodtak a Magyarországhoz csatolt határmenti városok és községek lakosságát is.

Emlékezetes például a január 6-iki véres támadás, amelynek halálos áldozatai is voltak magyar részről. A magyar kormány mégis páratlan önfegyelmezettseggel és türelemmel elkerülni iparkodott a katonai beavatkozást.

A szlovákiai események kihatással voltak azonban a ruszinszkói helyzetre is. Az itteni cseh és ukrán bandák, érezve a közeli összeomlást, még féktelenebből kezdtek garázdálkodni és már parancsnokaiknak sem engedelmeskedtek. Ilyen előzmények után történt, hogy a magyar kormány március 14-én délután 3 órakor jegyzéket nyújtott át Csehország budapesti követének és ebben azt a követelését terjesztette elő, hogy a magyar internáltakat azonnal bocsássák szabadon; vessenek véget a magyarság üldözésének; engedjék meg a magyar önvédelmi alakutatok felfegyverkezését, tartsák tiszteletben az őslakosság vagyonát és végül 2 órán belül kezdjék meg Ruszinszkó katonai kiürítését. A jegyzékre a magyar kormány 12 órán belül kért választ.

Ugyancsak március 14-én reggel Munkácsnál, a cseh határőrség tüzelni kezdett a magyar határőrségre, amely természetesen viszonozta a tüzelést és a magyar kormány által a január 6-iki támadás után tett bejelentés szerint üldözőbe is vette a támadókat.

Az üldözés során a magyar csapatok 16 kilométernyire behatoltak cseh területre.

Március 14-én este 11 órakor megérkezett a magyar jegyzékre a cseh válasz, amely azonban nem volt kielégítő, amennyiben bejelenti ugyan, hogy megkezdik Ruszinszkó kiürítését, nem járul azonban hozzá, hogy a magyarok fegyveresen gondoskodhassanak önvédelmükről.

A magyar csapatok ezután a sorozatosan elkövetett határsértések megtorlásaként megkezdték előnyomulásukat.

A magyar királyi honvédvezérkar főnöke március 15-én délben hivatalos jelentést adott ki, amely szerint a magyar csapatok rendben folytatják ruszin területen az előnyomulást. Prehala tábornok, cseh parancsnok hadikövetet küldött a magyar lovasdandár parancsnokához és Ruszinszkó kiürítésére ötnapi haladékot kért, a honvédvezérkar főnöke azonban azonnali fegyverletételt követelt.

Az ezirányú tárgyalások megindultak. Ugyancsak március 15-én délben Csáky külügyminiszter felszólította Volosin ruszin miniszterelnököt, hogy azonnal adja át az általa gyakorolt hatalmat a bevonuló magyar hadsereg parancsnokának.

A jegyzékre a külügyminiszter este 8 órára kért választ. A táviratra Volosin azonnal válaszolt; közölte, hogy háromtagú küldöttséget indított Budapestre és kérte a hadműveletek szüneteltetését.

Csáky gróf külügyminiszter válaszában közölte, hogy a küldöttséget magyar vendégszeretettel fogják fogadni, a hadműveleteket azonban nem lehet beszüntetni.

A március 15-én este kiadott jelentés szerint este 8 óráig a magyar csapatok száznál több kárpátaljai községet foglaltak el. A felszabadító csapatokat a lakosság mindenütt kitörő lelkesedéssel és boldog örömmel fogadta. Kárpátalját 1939. június 23-án egyesítették Magyarországgal.

Az előrenyomuló szovjet hadsereg 1944 októberében megszállta a területet, Kárpátalja 1945. június 29-én a véreskezű Sztálin önkényének köszönhetően lett a Szovjetunió része, majd annak felbomlása után az 1991. augusztus 24-én függetlenné vált Ukrajna közigazgatási egysége.

1939. évi VI. Törvénycikk a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területeknek az országgal egyesítéséről *

A magyar törvényhozás mélységes áhítattal ad hálát az isteni Gondviselésnek, hogy az elszakított Felvidék egy részének az 1938. év utolsó negyedében visszatérése után az 1939. év március havában immár a Kárpátalja is visszatért a Magyar Szent Korona testébe. A magyar haza bensőséges örömmel üdvözli és a szerető anya meleg gondoskodásával öleli keblére az északkeleti Kárpátoknak az ezeréves határokkal szegélyezett területével együtt visszatért sokat szenvedett hűséges fiait.

1. § A magyar törvényhozás jóváhagyóan tudomásul veszi azokat az intézkedéseket, amelyeket a magyar királyi kormány az 1939. év március havában a Kárpátalja birtokbavétele végett tett és elismerését fejezi ki a m. kir. honvédségnek önfeláldozó, lelkes kötelességteljesítéséért.

A birtokbavett területeket a magyar törvényhozás a magyar állam területéhez visszacsatolja.

2. § Mindaddig, amíg a Kárpátalján az országgyűlési képviselőválasztások megtartása lehetséges lesz, az 1939. évi június havának 10. napjára egybehívott országgyűlés képviselőházának a jelen törvény erejénél fogva mint országgyűlési képviselők tagjai lesznek azok, akiket a kárpátaljai területek lakossága által szenátorokká, nemzetgyűlési vagy tartománygyűlési képviselőkké megválasztottak közül vagy a magyar pártok lajstromain a megválasztottak után pótképviselővé választott jelöltek avagy a Kárpátalja őslakossága által választott nemzeti tanácsi tagok közül a miniszterelnök indítványára az országgyűlés – mindkét házának határozatával – az országgyűlés képviselőházába meghív. Az így meghívottak száma legfeljebb tíz lehet.
3. § Az 1926:XXII. tc. 23. §-a alapján élethossziglan kinevezhető felsőházi tagok száma negyvenhatra emeltetik fel.
4. § Utasíttatik a minisztérium, hogy a kárpátaljai területeken az országgyűlési képviselőválasztások megtartásáról az 1940. évi június havának 30. napjáig gondoskodjék.
5. § A kárpátaljai területek lakosai közül azok, akik az 1921. évi július hó 26. napján az akkor érvényes magyar jogszabályok értelmében kétségtelenül magyar állampolgárok voltak és az 1921:XXXIII. törvénycikkbe iktatott trianoni szerződés alapján csehszlovák állampolgárokká váltak, az 1939. évi március hó 15. napján kezdődő jogi hatállyal hatósági intézkedés nélkül visszaszerzik magyar állampolgárságukat, ha az 1929. évi március hó 15. napja óta állandóan a kárpátaljai vagy az 1938:XXXIV. törvénycikkel a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken laknak.

Az előbbi bekezdés értelmében visszaszerzett magyar állampolgárság kiterjed a magyar állampolgárrá lett férfi feleségére és mindazokra a gyermekeire, akik életüknek huszonnegyedik évét még nem töltötték be. A házasságon kívül született gyermek, ha életének huszonnegyedik évét még nem töltötte be, anyjának állampolgárságát követi.

Az 1921. évi július hó 26. napja után csehszlovák állampolgárként született teljesen árva vagy atyátlan árva az 1939. évi március hó 15. napján kezdődő jogi hatállyal megszerzi a magyar állampolgárságot, ha az 1921. évi július hó 26. napján atyja – s ha atyja később született, nagyatyja – magyar állampolgár volt és ő maga az 1929. évi március hó 15. napja óta, ha pedig később született, születése óta állandóan a kárpátaljai vagy az 1938:XXXIV. törvénycikkel. Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki területeken lakik. A házasságon kívül született gyermek anyjának, illetőleg nagyszülőjének állampolgárságát követi.

Az előbbi bekezdés értelmében megszerzett magyar állampolgárság kiterjed a magyar állampolgárrá vált férfi feleségére és gyermekére, illetőleg a magyar állampolgárrá vált nőnek házasságon kívül született gyermekére.

Az előző bekezdések rendelkezései nem terjednek ki arra, aki illetőleg akinek felmenője a csehszlovák állampolgárságot az 1921:XXXIII. törvénycikkbe iktatott trianoni szerződés 64. Cikke értelmében gyakorolt opció alapján szerezte meg.

6. § Utasíttatik a miniszterelnök, hogy Kárpátalja önkormányzatának szabályozásáról külön törvényjavaslatot terjesszen az országgyűlés elé.
7. § Felhatalmaztatik a minisztérium, hogy a kárpátaljai területekre vonatkozólag a törvényhozás további rendelkezéséig megtehesse mindazokat a rendelkezéseket, amelyek a kárpátaljai területek közigazgatásának, törvénykezésének, közgazdaságának és általában egész jogrendszerének az ország fennálló jogrendszerébe beillesztése, illetőleg ezzel összhangbahozatala végett szükségesek.

A minisztérium ezeket a rendelkezéseket megteheti abban az esetben is, ha azok egyébként a törvényhozás hatáskörébe tartoznának.

Felhatalmaztatik a minisztérium, hogy a kárpátaljai területek visszacsatolásával és igazgatásával kapcsolatos kiadások fedezéséről – amennyiben szükséges – rendkívüli hitelműveletek útján is gondoskodjék.

A jelen §-ban foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott azokat a rendeleteket, amelyek a törvényhozás hatáskörébe tartozó rendelkezéseket tartalmaznak, kibocsátásuktól számított félév alatt az országgyűlésnek be kell mutatni.

8. § Jóváhagyatnak a minisztériumnak és az egyes minisztereknek azok a rendelkezései és intézkedései, amelyeket a kárpátaljai területek visszacsatolása tekintetében a jelen törvény hatálybalépése előtt tettek.
9. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a minisztérium gondoskodik.