Árpád-házi hercegnő a vatikáni kódex titokzatos főszereplője
Több mint százéves tudományos vitára tett pontot Peter Schreiner, a bizánci kor szakértője, aki a magyarországi Anna hercegnővel azonosította a Vatikáni Könyvtár egyik kódexének mostanáig titokzatos főszereplőjét a La Repubblica olasz napilap szerint.
Az újság kulturális rovata hosszú cikkben adta hírül az úgynevezett bizánci királylány titkának megfejtését, akinek egészen mostanáig ismeretlen volt a neve és a származása. A titokzatos történelmi személyiség a Vatikáni Könyvtár egyik görög nyelvű, sokat kutatott kódexének főszereplőjeként volt ismert.
AZ 1272-RE DATÁLT KÉZIRAT ANNYIT ÁRULT EL, HOGY EGY NYUGATI HERCEGNŐRŐL VAN SZÓ, AKI EGY KELETI, BIZÁNCI TRÓNÖRÖKÖSHÖZ MENT FELESÉGÜL.
A kódexet a 17. századtól a vatikáni könyvtáros, Leone Allacci tanulmányozta, majd 1901-ben a német Josef Strzygowski írt róla, de nem jutott el a történelmi szereplő pontos azonosításáig. Végül a rejtélyt Peter Schreiner bizantinológus, a kor egyik legismertebb kutatója, a kölni egyetem professzora oldotta meg, aki a titokzatos hercegnő személyét és a kézirat keletkezésének pontos körülményeit is felfedte.
A HERCEGNŐ SZERINTE NEM MÁS, MINT MAGYARORSZÁGI ANNA, V. ISTVÁN LÁNYA,
aki 1272-ben érkezett Konstantinápolyba, hogy feleségül menjen a későbbi II. Andronikoszhoz.
A hét pergamenlevélből álló kézirattöredék tulajdonképpen egy középkori verses-képes album, amely részletes leírást ad a leánykérésről, a Konstantinápolyba való érkezésről, a házassági szertartásról. A középpontban a külföldről érkezett hercegnő szerepel, aki a bizánci császár fiának felesége lett. Anna hercegnő alig 13 évesen ment férjhez, és a kódexben megőrzött vers, valamint annak illusztrációi nászajándék gyanánt készültek rögtön az esküvő után.
ANNA ANNAK A II. ANDRONIKOSZNAK AZ OLDALÁN ÉLTE LE ÉLETÉT, AKI A KELETI BIRODALOM FELVIRÁGOZTATÁSÁRÓL, RENESZÁNSZÁRÓL ISMERT.
A tudományos eredményeket a Collegium Hungaricum római magyar kulturális intézetben mutatták be a Vatikáni Könyvtárral közösen rendezett konferencián. A kézirat széleskörű tudományos bemutatása és feldolgozása 2024-ben jelenik meg a Vatikáni Könyvtár sorozatában tizenhét európai kutató hozzájárulásával, Peter Schreiner, valamint Németh András, a könyvtár görög kézirati kurátora és Vasiliki Tsamakda művészettörténész szerkesztésében. A kéziratot idén az MTA Könyvtár és információs Központ támogatásával restaurálták.
