A magyar kormány nem szavazza meg a srebrenicai népirtást tárgyaló ENSZ-határozatot
A magyar kormány nem fogja megszavazni a srebrenicai népirtás emléknapjának bevezetéséről szóló ENSZ-határozattervezetet, jelentette be Szijjártó Péter szerdán, Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel közösen tartott budapesti sajtótájékoztatóján.
„Ezt a harmóniát és ezt a már régóta nem látott, de vágyott egyetértést verte szét teljesen feleslegesen a nemzetközi közösség főképviselőjének erőszakos és egyoldalú beavatkozása Bosznia-Hercegovina belügyeibe azzal, hogy a választási törvényt önhatalmúlag, erőszakosan, egyoldalúlag módosította” – vélekedett Szijjártó.
„És ugyanígy, ezt a törékeny együttműködést veri szét az a törekvés, hogy az ENSZ-ben a srebrenicai tragédia kapcsán egy olyan határozatot fogadtassanak el, amely mintegy démonizálná a teljes szerb nemzetet” – tette hozzá, tudatva, hogy erre az indítványra Magyarország nemmel fog szavazni.
Orbán Viktor szövetségese, Dodik nemrégiben azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben az ENSZ elismeri a srebrenicai eseményeket népirtásként, a szerbek függetlenségüket kiáltják ki. Bár Dodik korábban csak blöffölt, most valóban lépéseket tehet, ami tovább fokozhatja a feszültséget a Balkánon.
1995 tavaszán több tízezer ember menekült a környező, rommá lőtt falvakból az ENSZ védelme alatt álló Srebrenicába, ahol a világszervezet megígérte, hogy soha nem hagyják cserben a lakosságot. Amikor azonban a szerbek július elején elfoglalták a kelet-boszniai várost, az ENSZ holland békefenntartói elhagyták Srebrenicát. Bár Mladić-csal megegyeztek arról, hogy a polgári lakosság szabadon távozhat, a szerb katonák csak a nőket és kisebb gyerekeket engedték el, míg a férfiakat és nagyobb fiúkat különválasztották és tömegsírokba lőtték Potocariban.
Hogy 1995-ben a boszniai szerb főparancsnok, Ratko Mladić katonái brutális tömeggyilkosságot követtek el Srebrenicában, nem vitatható, bár a számokat és a történtek minősítését a szerbek kezdettől fogva gyakran vitatják. A hágai nemzetközi büntetőbíróság azonban már 2008-ban népirtásnak nyilvánította a több mint 8000 boszniai muszlim férfi és fiú módszeres kivégzését.
Az ENSZ közgyűlés elé terjesztett javaslatot formálisan Németország és Ruanda nyújtotta be az Egyesült Államok támogatásával. A szöveg azt is hangsúlyozza, hogy a srebrenicai népirtás tagadása elfogadhatatlan.
Ez különösen sérelmes a szerb és a boszniai szerb vezetők számára, akik számára a népirtás említése politikai tabu a kilencvenes évek óta. Vučić szerb elnök, a boszniai Szerb Köztársaságot vezető Dodik, valamint a boszniai szerb ellenzék is egyetértenek abban, hogy a népirtás említése a szerbek általános megbélyegzését jelentené. Bár a tervezetben nincs utalás kollektív bűnösségre, ennek hangsúlyozásával szerbellenesnek titulálhatják azt, az elkövetők helyett az áldozati szerepet erősítve.
Az ENSZ-határozat elfogadását eddig 57 tagállam támogatta, köztük Európában a németek, franciák, britek, valamint több közép- és kelet-európai ország, mint például Lengyelország, Csehország, Ausztria, Szlovénia és Horvátország.
