A hírhedt vörössapkások is feltűntek Vučić védelmében a kamudiákok között
A belgrádi elnökség épületénél, a keddi demonstráció alkalmával több tucatnyi vörössapkás férfi jelent meg, hogy támogassák az ott összegyűlt kamuegyetemistákat, „akik folytatni szeretnék tanulmányaikat”.
Az N1 szerkesztősége közöttük azonosította a hírhedt „vörössapkások” egykori tagjait, akik a dél-szláv háborúk alatt félelmet keltettek. A demonstráción a kolónia élén Goran Radosavljević Guri, a különleges szerb rendőrség-csendőrség nyugalmazott parancsnokát volt. A nemzetközi körözés alatt álló Radosavljevićet az amerikaiak az emberi jogok durva megsértésével vádolják. Vele kapcsolatban egyebek között az a gyanú is fennáll, hogy köze volt az amerikai állampolgársággal rendelkező Bitiqi fivérek 1999 júliusában történt meggyilkolásához.
A rendezvény legfigyelemfelkeltőbb alakja azonban Živojin Ivanović, más néven Žika Crnogorac volt, aki a vörössapkások első parancsnokaként vált ismertté. Ivanović a dél-szláv háborúban vett részt, és a 90-es évek közepén a háborús bűnökkel kapcsolatosan is említést nyert. Neve összefonódik a Račak-akcióval Koszovóban, amely során 45 albánt gyilkoltak meg, valamint két UCK-tag meggyilkolásával is.
Ivanović 1997-ben a JSO kúlai felvonulásáról készült videofelvételen is szerepelt, amelyen Slobodan Milošević is jelen volt. Az N1 riportja szerint Ivanović tegnap egy bottal megtámadott egy férfit, aki a kerítés másik oldalán volt.
Az N1 stábja a helyszínen azonosította Željko Benakot is, a Szerb Haladó Párt tagját, aki négy aktív céget birtokol, melyek mindegyike blokkolt számlákkal rendelkezik, összesen három milliárd dinár adóssággal. A „Line power d.o.o.” cég már 2020 óta blokkolva van, több mint két milliárd dinár adóssággal. 2013-ban Benak a közösségi oldalakon Zoran Đinđić gyilkosának, Zvezdan Jovanovićnak kívánt áldást, és Ratko Mladić születésnapját is megünnepelte.
A szerb titkosszolgálat, a különleges egységek és a szervezett bűnözés
A szervezett bűnözés a kommunizmus bukása óta az egyik legdinamikusabban fejlődő szolgáltatás Szerbiában, ahol a „rossznyelvek” szerint egyenesen húzóágazata a nemzetgazdaságnak, s szálai a legmagasabb körökig vezetnek.
A volt Jugoszláviában az állam és a maffia egybefonódása az 1960-as évekig nyúlik vissza. Az 1944-es magyarellenes népirtásért felelős jugoszláv titkosszolgálat, azaz a Szövetségi Állambiztonsági Szolgálat (SDB – Služba Državne Bezbednosti) bűnözőket toborzott az alvilágból, hogy a Tito-rezsim ellenségének tekintett (főként horvát) emigránsok ellen merényleteket hajtsanak végre Nyugat-Európában.
Jugoszlávia szétesése után az átszervezett titkosszolgálat (RDB – Resor Državne Bezbednosti néven) folytatta e kétes hagyományokat. Bűnözőket toborzott félkatonai alakulatokba, amelyeket aztán Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Koszovó frontvonalaira küldtek. A szerb titkosszolgálati kommandós osztag, azaz a “vörössapkások” voltaképpen 1991-ben alakultak „knindzsák” és „tigrisek” néven. Állítólagos bátorságukról legendák keringtek, azonban ezek a titkosszolgálati paramilitáris egységek nem képeztek különösebben nagy katonai ütőerőt, de kéjjel vállaltak minden piszkos munkát; az ő nevükhöz fűződik az etnikai tisztogatások számos véres epizódja.
A boszniai és horvátországi háborúkat követően, 1997-ben ezekből a veteránokból hivatalosan is egy elvileg terrorelhárító feladatokra alkalmas különleges alakulatot szerveztek Szerbiában, a Különleges Műveleti Egységet (JSO). A szervezet elit alakulatként vetette be magát nemcsak Szerbiában, de szerte az egykori Jugoszláviában, hogy likvidálja a Milošević házaspár ellenfeleit. Vuk Drašković az egységet „Milošević halálosztagának” nevezte, vezetője pedig a Milošević-éra utolsó éveiben az a Milorad Ulemek volt, aki a zimonyi klán fejével, Dušan Spasojevićtyel együtt tervelte ki a Zoran Đinđić kormányfő elleni merényletet. A 2001-es lázadás után a vörössapkásokat áthelyezték a közbiztonsági szolgálat felügyelete alá, majd 2003-ban feloszlatták őket.
