Rejtőző kavicsok a középiskolások zsebében – Zánkán táborozhatnak a Gion-verseny legjobbjai

Szombaton tartották meg a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete által szervezett Gion Nándor Olvasási Verseny döntőjét az Apáczai Diákotthonban. A második alkalommal megrendezett megmérettetésen tíz csapat vett részt az adai, szabadkai és újvidéki középiskolákból.

A diákok két korcsoportban mérték össze tudásukat: az elsősöknek és másodikosoknak többek között A legyek urából, a Zabhegyezőből és az Állatfarmból kellett felkészülniük, a harmadik és negyedik osztályosok olvasmánylistáján pedig az Édes Anna, az Egy családregény vége és a Pisti a vérzivatarban is szerepelt, de természetesen a verseny névadójának, a szenttamási Zöld utca krónikásának a művei sem hiányozhattak róla.

A felhívásban meghirdetett nyolc könyvből minden csapat hetet választhatott, ebből húztak aztán ötöt, az ezek cselekményéről szóló teszteket és feladatlapokat kellett kitölteniük minél jobb eredménnyel a győzelemhez.

Az elsősök és másodikosok korcsoportjában a szabadkai Kosztolányi Dezső Gimnázium csapata érte el az első helyezést, tanárnőjük Berényi Emőke, a második helyen az újvidéki Svetozar Marković Gimnázium végzett (Kovács Smit Edit tanítványai), a harmadikak a Politechnikai Iskola tanulói lettek (Cvijin Kalman Zita diákjai). A harmadikosok és negyedikesek között a helyi gimnazisták győzedelmeskedtek (szintén Kovács Smit Edit tanítványai), a szabadkai egészségügyi középiskolások pedig másodikak lettek (Tóth Irén tanárnő készítette fel őket).

Mindkét kategória legjobbjai Balaton-parti táborozást nyertek, a zánkai Erzsébet-táborban tölthetnek egy hetet, a többiek pedig az újvidéki Gion Nándor Táborban időzhetnek júliusban, Újvidéken. A versenyre ugyan sajnos nem tudott ellátogatni, a gyerekeknek azonban levelet küldött az egyik, olvasmánylistán szereplő kötet, a Rejtőző kavicsok szerzője, Lázár L. Ildikó. Üzenetében jól megfogalmazta a verseny hitvallását: „Az ember egész életében hordja a kavicsokat a zsákjába. Ezek a tudás, a bölcsesség, a szeretet és a tapasztalat kavicsai. Meglátod, sok értékes kövecskét kapsz az élet minden területéről, és kapsz olyat is, amit legszívesebben messzire hajítanál, mert fájó emléke lehúzza a zsákodat. Ezeket dobd is messzire, súlyok nélkül szabadabban repül az ember. Viszont van egy világ, ahol naponta kalandoznod kell, mert sehol nem adnak annyi szárnyat, mint ott. A regények és a versek világa. Ez nem jelenti azt, hogy nem olvasol majd olyanokat is, amelyek nem tetszenek, de te akkor is keresd benne az üzenetet, mert hidd el, mindegyikben kell lennie legalább egynek, ami ott és akkor, csak neked szól!”

(em)