Orbánék nem döntötték el, hogy a délvidéki „magyar” cigányság teher vagy erőforrás
A határon túl, így Délvidéken is egyre jelentősebb számban élő magyarul is beszélő cigányság helyzete is szóba került a tusványosi szabadegyetemen.
a magyar kormány még nem döntötte el azt a kérdést, hogy a határon túli, magyarul beszélő cigányok tehertételt vagy erőforrást jelentenek a számukra.
Korábban a magyar parlamentben az ellenzék padsoraiból Szávay István a Jobbik képviselője többször felhívta a figyelmet arra a problémára is, hogy Délvidéken számos esetben csak azért íratják be a cigány szülők magyar osztályokba a gyermekeiket, hogy ezáltal megkaphassák a magyar kormány által juttatott támogatási forrásokat, és részesüljenek a beiskoláztatási program nyújtotta előnyökből. A lehetőséggel pedig már nem csak a magyarul beszélő romák, hanem a Koszovóról betelepített cigány családok is egyre tömegesebben élnek.
Szaporodjunk, mint a fideszesek
Az EMMI minisztere a népesség fogyatkozással kapcsolatban is megszólalt és elmondta, hogy a magyar emberek előtt követendő példa lehet a Fidesz-KDNP kormány gyermekvállalási kedve.
„A magyar kormány gyermekátlaga 3 fölött van. Ha a gyermekvállalási kedv eléri a kormánytagok gyermekvállalási kedvét, akkor a magyar jövőért nem kell aggódni.”
Ezen az elven elindulva a miniszter úr hivatkozhatott volna akár arra is, hogy a magyarságnak Gyurcsány Ferencet kellene példaként vennie a gyermekáldás tekintetében, hiszen a rossz emlékű egykori miniszterelnöknek is (Orbán Viktorhoz hasonlóan – a szerk.) öt gyermeke van.
Borító kép: Index.hu / rewrite