Szerző: U. Z.

Pünkösdvasárnap, görögül Pentekoszté, azaz ötvenedik nap vasárnapja,  a Szentlélek eljövetelének és az Egyház születésének emlékünnepe. Ezen a napon, vagyis Krisztus Urunk mennybemenetele után a tizedik napon jött le a Szentlélek. A régi zsidók az ő húsvétjuk után az ötvenedik napon a hetek ünnepét (Sabuoth) ülték. Ez aratási ünnep volt. A mi pünkösdünk is aratási ünnep. Ennek az aratási ünnepnek Istennek feláldozott zsengéje az a 3000 zsidó volt, akik Szent Péter igehirdetésére ezen a napon megkeresztelkedtek. A pünkösd húsvéttal együtt az apostolok óta megült ünnepekhez tartozik. A pünkösdhöz különböző eredetű és…

Tovább

Negyven nappal húsvét után áldozócsütörtökön Krisztus Urunk mennybemenetelét ünnepeljük. Áldozócsütörtök magyar elnevezés onnan származik, hogy 1918-ig ezen a napon zárult a húsvéti áldozás ideje. Az ünnep húsvét után 40. napon, azaz csütörtökön van, mert e napon történt a mennybemenetel. Áldozócsütörtököt a korai egyházatyák ugyan nem említik ünnepjegyzékeikben, de a 4. században már mindenhol megült ünnep. A konstantini béke (313) után Szent Ilona császárnő a mennybemenetel helyén gyönyörű templomot épített, ahol manapság mohamedán mecset áll. Évente egyszer eresztik ide a mohamedánok a keresztényeket, Urunk mennybemenetelének ünnepén, amikor is a ferencesek a…

Tovább

Május 1-je Szent József, a munkás liturgikus emléknapja a Katolikus Egyházban. Az ünnepet XII. Pius pápa vezette be 1955. május 1-jén. József, a Boldogságos Szűz jegyese, a Megváltó nevelőapja foglalkozását tekintve ács volt – egyszerű, kétkezi munkás. Ezért tekintünk rá úgy mint a munkások védőszentjére. Emellett az ácsok, a favágók, az asztalosok, a kézművesek, a keresztény házasságok és családok, az üldözöttek és a jó halál, valamint a Katolikus Egyház patrónusa. Szent József a mindennapok hallgatag szentje. Nem hagyott nekünk hátra semmilyen bölcsességet. Csendben, hallgatva élte le életét a Megváltó mellett.…

Tovább

Szent György katonatiszt volt Diocletian kappadóciai seregében. Hitéért Palesztinában 303 körül szenvedett vértanúságot. Tisztelete a palesztinai Lydiából (Diospolis), a mai Jaffából terjedt el, sok legenda terjedt el róla. Ebben az időben Jaffa püspöki székhely és római katonai állomáshely volt. Már a 4. században templomot építettek tiszteletére a palesztinai Dioszpoliszban. Tisztelete gyorsan terjedt, népszerű szent volt Keleten és nyugaton egyaránt. A 12. században kezdték tisztelni benne a sárkányölőt, és egyben minden baj legyőzőjét. A keresztes lovagok eszményképüket látták benne. Oroszlánszívű Richárd Anglia védőszentjévé tette. Szent György vértanú tiszteletére a Szabadkai Egyházmegyében…

Tovább

Ma van húsvét, latinul Dominica resurrectionis (a feltámadás vasárnapja), vagy sanctum pascha (szent húsvét): Krisztus feltámadásának, a keresztény hit alapjának emlékünnepe, a legnagyobb ünnep az egyházi évben és a legősibb, amelyet már az apostolok idejében megültek. Prohászka Ottokár néhai székesfehérvári szentéletű püspök könyvéből idézünk:   Krisztus saját erejéből támadt fel sírjából. Soha nem hallott és nem látott csoda ez. Megcáfolhatatlan bizonyíték, hogy hatalma volt az életét odaadni és azt visszavenni, hogy ő nem pusztán ember volt, hanem az emberalakban köztünk megjelent Isten.

Tovább

Március 31-én, vasárnap hivatalosan is elkezdődik a nyári időszámítás, ez azzal jár, hogy vagyis sajnos egy órával kevesebbet fogsz aludni, de ahhoz előbb-utóbb hozzá fogsz szokni. Plusz jó hír, hogy a nap egy órával később is nyugszik le.

Tovább

Nagyszombat, latinul sabbatum sanctum, vagyis szent szombat, a görögöknél „szent és nagy szombat” (Άγιο και Μεγάλο Σάββατο) , az Úr sírban pihenésének emléknapja. Ma délben ér  véget a negyvennapos nagyböjt. Eredetileg ezen a napon nem volt semmiféle szertartás, – Krisztus a sírban nyugszik. Az ókorban ezen az éjjelen keresztelték meg a hitújoncokat, akik a keresztség vizében Krisztussal együtt új életre támadnak. A keresztelést jelképes szertartások (tűzszentelés, húsvéti gyertya szentelése – ezek mind a feltámadott Üdvözítőre és a világ világosságára vonatkoznak), valamint olvasmányok (a próféciák) előzték meg, amelyek a megkeresztelendőket közvetlenül…

Tovább

A torinói lepel alapján olasz professzorok elkészítették a szöveten kirajzolódó férfialak háromdimenziós modelljét: a vászondarabon szinte egészen biztosan Jézus képmása látható, így minden korábbinál pontosabb képet kaphatunk magasságáról és kinézetéről! A cikk az Aleteia oldalán jelent meg, melyet a Katolikus Válasz fordított le.   – magyarázta Giulio Fanti, a Páduai Egyetem méréstechnika professzora, aki a leplet maga tanulmányozta. A mérések alapján a professzor elkészítette a férfialak háromdimenziós modelljét, amely szerinte a keresztre feszített Krisztus valódi vonásait hordozza magán.   – nyilatkozta Fanti. A professzor exkluzív beszámolót közölt a munkájáról a…

Tovább

Nagypéntek, latinul: Feria sexta in parasceve = készületnap péntekje, a görögöknél „a szent és nagy péntek”, édes Üdvözítőnk kínszenvedésének és kereszthalálának a napja. A keresztényeknek ez a nap mindig gyásznap volt, mert a megváltás örömét a sebekkel borított, vérző Üdvözítő iránt érzett részvét visszaszorította. Krisztus Urunk kereszthalálának emlékezetére az Egyház már a legrégibb időktől fogva ezen a napon legszigorúbb vezeklést tartott, szentmise nem volt, csak a Jézus szenvedéséről szóló ó- és újszövetségi szentírási részleteket olvastak fel, imádkoztak minden rangú és rendű emberért, és az előző napon előre átváltoztatott ostyával áldozott…

Tovább