Szerző: U. Z.

Anyaország Kiemelt 

Október 6. Az Aradi Vértanúk Emléknapja

U. Z.0 comment

Az aradi vértanúkat a szabadságharc bukása után, 1849. október 6-án végezték ki, a bécsi forradalom és Theodor Baillet von Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulóján. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az ezen a napon kivégzett tizenhárom tisztet tartja számon: Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Schweidel József, Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Láhner György, Knézićh Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János, Vécsey Károly tábornokok és Lázár Vilmos ezredes, valamint Batthyány Lajos miniszterelnök halálának napja a forradalom és szabadságharc leverésének szimbóluma lett. 1849 augusztusa…

Tovább
Délvidék Kiemelt 

Ma van Kisboldogasszony napja – Doroszlón búcsú

U. Z.0 comment

„Az Úr bírt engem utjai kezdetén, mielőtt valamit teremtett. Öröktől fogva rendelt engem és régóta, mielőtt a föld lett. Még nem voltak a mélységek, és én már fogantattam” (Péld. 8,22 kk). Minthogy öröktől fogva ki volt szemelve a legnagyobb méltóságra, mely teremtményt egyáltalán érhet: az Isten-anyaságra (febr. 9), Isten gondoskodott is arról, hogy egészen tiszta legyen az a virág, mely hivatva volt a legdrágább gyümölcsöt teremni. Léte első pillanatától kezdve ment volt minden bűntől, az eredeti bűntől is, és teljes volt kegyelemmel: szeplőtelenül fogantatott (dec. 8). Kilenc hónappal a fogantatás…

Tovább
Határon túl Kiemelt 

84 éve tért vissza Magyarországhoz Erdély északi része és a Székelyföld

U. Z.0 comment

84 esztendővel ezelőtt, 1940. augusztus 30-án a második bécsi döntés értelmében Partium északi része, Észak-Erdély és a Székelyföld  visszakerült Magyarországhoz. Miután a romániai Szörényváron 1940. augusztus 16-24. között folytatott román–magyar tárgyalások nem vezettek eredményre, a német és az olasz kormány, a magyar és a román kormány felkérésére a bécsi Belvedere Palotában döntőbírósági ítélettel rendezte a Magyarországnak átadandó területek ügyében Magyarország és Románia közötti függő kérdést. A második bécsi döntés 1940. augusztus 30-án délután 3 órakor született. A magyar kormány (gróf Teleki Pál miniszterelnök, Csáky István külügyminiszter és Hory András, a…

Tovább
Anyaország Kiemelt 

Augusztus 20: Szent István királyunk ünnepe

U. Z.0 comment

A magyar nemzet keresztény hitének alapkövét Magyarország első nagy királya, Szent István rakta le. Ő az első szent uralkodója Európának. Érdemei nemcsak magyar, hanem egyetemes szempontból is elévülhetetlenek, épp úgy, mint királyi jobbja, mellyel annyi üdvöset alkotott. Mindkettő fölötte áll a legnagyobb földi hatalomnak: az enyészetnek és mulandóságnak. Már születésénél védőszentjének: Szent István első vértanúnak csodás jelenéséről beszélt a hívő krónikás. Megkeresztelkedése, neveltetése, majd házassága egyre szorosabban kapcsolja Krisztus igaz hitéhez. Mikor 997-ben trónra jut, jellemében és cselekedeteiben már nyoma sincs annak a bizonytalan ingadozásnak pogányság és kereszténység között, amely …

Tovább
Egyéb Kiemelt 

Augusztus 15-e Nagyboldogasszony ünnepe (+ videó)

U. Z.0 comment

Nagyboldogasszony magyar neve a Mária menybevételének (latinul Assumptio B. M. V.). Mária mennybevételének ünnepén az Egyház azt a hitigazságot ünnepli, hogy az Isten nem engedte az enyészetnek azt a testet, amelyben a második isteni személy megtestesült, hanem dicsőségesen feltámasztotta és a mennybe felvette. E napon ajánlotta fel Szent István Magyarországot Szűz Máriának. A Mária mennybevételének hitét fellelhetjük már a legrégibb időkben, ameddig csak elvezetnek a nyomok. Dogmaként 1950-ben XII. Pius pápa mondta ki Szűz Mária testi mennybevételének állandóan hitt tanát. Maga az ünnep keleten keletkezett, mint Kisboldogasszony és Gyümölcsoltó Boldogasszony…

Tovább
Kiemelt Szerbia 

Szerbia szerepe az első világháború kitörésében

U. Z.0 comment

A Narodna Odbrana és a Fekete kéz — Stojanović professzor könyve, Ljuba Jovanović és Nikola Nenadović leleplezései — Miss Edith Durham vádjai A háború előkészítésében való felelősség kérdésének szinte könyvtárra terjedő irodalma van már. Kevésbbé ismeretesek azok az adatok, amelyek a háború kitöréséért való közvetetlen felelősségnek, a causa proxima-nak kérdését világítják meg.  A háborús feszültség közvetetlen kirobbanásának oka, — mint tudjuk, — a Monarchia trónörökösének, Ferenc Ferdinánd királyi hercegnek és feleségének Szarajevóban történt meggyilkolása volt. Szerbia akkoriban elhárította magától a felelősséget, tagadta, hogy része volna a véres kettős gyilkosságban, s…

Tovább
Délvidék Kiemelt 

Illés-napot ünnepelnek Temerinben

U. Z.0 comment

Július 20-án Illés prófétát ünnepeljük. A Szentírásban mint Isten embere jelenik meg, aki szüntelenül az Úr előtt jár, és az egy igaz Isten imádásáért harcol. Élete végén, Kr. e. 9. században a mennybe ragadtatott. Szent Illés 1854 óta Temerin fogadalmi ünnepe, ezekben az években ugyanis katasztrofális vihar és jégeső pusztította el Illés napján a temerini határt. Mivel Szent Illés napján érte őket a legnagyobb szerencsétlenség, és hogy az előző esztendőkhöz hasonló sorozatos elemi csapásoktól megszabaduljanak, július 20-át fogadott ünneppé nyilvánították. A Szent Rozália plébániatemplomban az ünnepi misét ma P. Dr.…

Tovább
Anyaország Kiemelt 

VIDEÓ: 1117 éve zajlott a magyarság honmegtartó pozsonyi csatája

U. Z.

907. július 4-én kezdődött a pozsonyi csata, melyben a hon(vissza)foglaló magyarok döntő győzelmet arattak Liutpold bajor őrgróf seregei felett, aki a Kárpát-medence elfoglalása érdekében tört a törzsszövetség területére. Az ütközetben aratott diadal nyomán a Dunántúlon is megszilárdult a magyar uralom; ezt követően aztán több mint 120 évig nem lépett ellenséges katona Magyarország földjére. A pozsonyi csata a magyar hadtörténet egyik legfontosabb győzelme volt, melyet őseink elsősorban a reflexíjnak, és nomád harcmodoruknak köszönhettek. A bajorok nem ismerték sem a fegyver hatékonyságát, sem a magyarok taktikáját, ezért túlerejük dacára könnyű prédának bizonyultak…

Tovább
Egyéb Kiemelt 

Ma Jézus szentséges Szívének főünnepe van – Zentán és Topolyán búcsú

U. Z.0 comment

Az Úr Jézus szentséges Szíve ünnepét IX. Pius pápa terjesztette ki az egész Egyházra. Az ünnep napja a pünkösd utáni második vasárnapot követő péntek. Ezen ünnep liturgiájának tárgya: a) Jézus testi szíve, amennyiben a második isteni személlyel való titokteljes egyesüléssel isteni és ezért imádásra méltó Szív; b) Jézus testi szíve, mint Jézus istenemberi szeretetének székhelye és forrása, amellyel mennyei Atyja és az emberek iránt viseltetik; c) Jézus mindenek feletti szeretete, ki szívéből merítette az erőt mindazon magasztos és csodálatos tetthez, melyeket lelkünk üdvözítésére véghezvitt és visz most is mennyei dicsőségében…

Tovább
Egyéb Kiemelt 

Május 24: Szűz Mária, a keresztények segítsége – Kegytemplomi búcsú Doroszló-Szentkúton

U. Z.

Május 24-e Szűz Mária, a keresztények segítsége liturgikus ünnepe, amelynek  magyar vonatkozása is van. A Boldogságos Szűz Mária hatékony segítségét a keresztény nép gyakran megtapasztalta. Ezért a lorettói litániában a Keresztények segítsége néven kezdték segítségül hívni. A déli harangszó a nándorfehérvári győzelem (1456) kiesdését hirdeti. A lepantói győzelem (1571) napját, október 7-ét Szent V. Pius pápa Szűz Mária ünnepévé tette. Bécs felszabadítását (1683) a Keresztények segítsége oltalmába ajánlották, és Boldog XI. Ince pápa a győzelem napját (szeptember 12.) Szűz Mária nevének tiszteletére hálaünnepül rendelte, Buda felszabadítására pedig a következő feliratú…

Tovább