Tisztújítás Magyarország második politikai erejénél – Helyszíni tudósítás

Félezernél több regisztrált küldött mellett kezdődött el a Jobbik Magyarországért Mozgalom (JOBBIK) tisztújító kongresszusa a Budapesti Kongresszusi Központ konferenciacsarnokában. A szavazati joggal rendelkező képviselők mellett határon túlról is érkeztek vendégek. Kárpát-medence minden régiójából, így Délvidékről is. A déli végeket László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom (MRM) elnöke, valamint Tari István, a VMDK alelnöke képviselte.

Az elnökválasztás nem hozhat meglepetést, hiszen az eddigi elnököt, Vona Gábort ismét egyedüliként jelölték a párt alapszervezetei. Vona 2006 óta vezeti a Jobbikot. Értékelő beszédében kifejtette, a tavalyi évet jellemezte irányítása legnehezebb időszakának. Az elkövetkező két esztendőben kell kormányváltó erőnek felállni, nem a választások előtti utolsó periódusban, fogalmazott az elnök.

Az áprilisi országgyűlési voksolásról elmondta, két negatívumot éltek meg csalódásként: nem sikerült egyéni körzetet nyerni és a Fidesz korlátlan hatalomgyakorlása megmaradt. Másrészről, sikernek bizonyult, hogy a párt átlépte a bűvös egymilliós szavazatszámot. A májusi EP-választások szintén hoztak hideget és meleget is: százalékos arányban nem sikerült a korábbi eredményt produkálni, így ismét három mandátumot szerzett a Jobbik Európában, míg átütő eredmény volt, hogy „levadásztak egy nagy vadat”, az MSZP-t, és második erővé lett Magyarországon. „A Fidesz sokkal veszélyesebb ellenfél. A Fidesz úgy beszél, mint a Jobbik, eközben úgy cselekszik, mint az MSZP.” – emelte ki Vona. A nagy illúziókeltéssel szembe kell helyezkednie a Jobbiknak, véli az elnök.

A tavalyi kongresszuson a párt vezetése elhatározta, a stílusbéli radikalizmust le kell vetkőzni, míg a tartalmi radikalizmus kell megőrizni és továbbvinni. „Nem azért jöttünk létre, hogy nagyokat mondjunk, hanem, hogy nagyokat tegyünk. A mi néppárttá válásunk során ügyelni fogunk, hogy megőrizzük a programunkat, ne kerüljünk olyan sorsa, mint más tömegpártok.” – szögezte le a pártelnök.

Az elnökség deklaráltan, határozottan kijelentette, hogy 2018-ban választást akar nyerni a Jobbik, hogy véget érjen a hazugság és illúzió időszaka, 28 év után. A küzdelem már nem csak belföldön zajlik, hiszen izzik a nemzetközi helyzet. Ukrajna csak a kezdet, mely terebélyesedhet, márpedig a változásokra felkészültnek kell lenni. Ezért bírnak még nagyobb jelentőséggel a Jobbik külföldi kapcsolatai is.

Elnökjelölti beszédét Vona Gábor az alábbi gondolattal zárta: „Ha az elkövetkező időszakban valaki egy síkságot akar végiggyalogolni, azt megteheti egyedül is, én nem kellek hozzá. Ha viszont a hegycsúcsot akarjuk meghódítani, legyőzni a magaslatokat, akkor azt együtt tehetjük meg, elnökválasztást egy partneretek és vezetőtök leszek.”

A kongresszust egy ismeretlen betelefonáló miatt rövid időre meg kellett szakítani. A megalapozatlan bombariadó után folytatódott a rendezvény, melynek napirendjén szerepel az elnökválasztási eredmény kihirdetése, az alelnökök programbeszédei és megválasztása, valamint egyéb, a szervezetet érintő működési és pénzügyi beszámolók, és az alapszabály módosítására tett javaslatok is.

***

A Jobbik kongresszusa 95,4 százalékos, elsöprő többséggel ismételten Vona Gábort választotta a párt elnökévé. Alelnök aspiránsként 13 képviselő indult a megmérettetésen: Apáti István, Balczó Zoltán, Császárné Kollár Tímea, Gyöngyösi Márton, Dr. Gyüre Csaba, Hegedűs Lórántné Kovács Enikő, Murányi Levente, Novák Előd, Samu Tamás Gergő, Sneider Tamás, Szávay István, Volner János, Z. Kárpát Dániel.

A szavazatszámlálás 15 óra 30 perc körül kezdődött meg.

(A cikk tartalma a későbbiekben bővül, frissül.)

T. T.