Šabić Norbert: A vajdasági magyar egypártrendszer jövője

MEGJEGYZÉS: aki nem szereti a számokat vagy rendíthetetlenül optimista, az nem sok örömét fogja benne lelni!

Nemrég egy inspiráló beszélgetésen vettem részt, ahol többek között arról vitáztunk, milyen a vajdasági magyar politika jelene és jövője. Többünknek már a napnál is világosabb, hogy esetünkben egypártrendszer van kialakulóban.

Ez persze nem feltétlenül egy rosz dolog, mindaddig, amíg minden vajdasági magyarnak lehetősége van érvényesülni szülőföldjén, függetlenül attól, hogy tagja-e vagy sem a Pártnak. Hogy ez most így van-e, azt talán a tanítónők(bácsik) tudják a legjobban. De a párttagságnál is égetőbb probléma a vajdasági magyar lakosság (értsd potenciális szavazók) létszámának csökkenése. Ez a szám 1961 óta nem növekedett (anno 449.377), sőt azóta átlagosan megközelítőleg 40.000 fővel csökken minden évtizedben. A Párt (elvileg) keményen dolgozik azon, hogy lassítsa, megállítsa, vagy talán még vissza is fordítsa ezt a folyamatot. Ez nem is meglepő, hiszen a nemzetpolitikához nem árt, ha van egy nemzete a politikának. A közelmúltban ezt a tendenciát 3 okkal magyarázták: a) alacsony natalitás, b) elvándorlás, c) asszimiláció. Úgy gondolom, ezidáig a Párt a legnagyobb hangsúlyt az asszimiláció orvosolására fektette (pl. anyanyelvű oktatás és magyar kultúra ápolása, a magyar tájékoztatás biztosítása, utca- és városnevek magyarosítása, stb.). Azt is gondolom, kevesen tagadnák, hogy az elmúlt években az elvándorlás sokkal nagyobb gondot jelent (már akinek), mint az asszimiláció. S ennek kezelésére még nem sok kézzel fogható megoldással állt elő a Párt. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy az egyetlen olyan terület, ami növelni tudná a vajdasági magyar lakosság számát (azaz a natalitás) még ennyi politikai figyelmet sem kapott (vagy csak én nem tudok róla). De nem is igazán a jelennel szeretnék foglalkozni, hanem inkább a jövővel. Mi lesz velünk 100 év múlva? Mi lesz a Párttal, ha így folytatjuk?

Ezen gondolkodtam sokáig, s erre kerestem olyan módszereket, amelyekkel ezt meg tudnám válaszolni (saccolni). Ha fogyásról beszélünk, akkor szerény matematikai tudásommal a lineáris és az exponenciális csökkenés számításait tudom elvégezni. Az első esetben eléggé lehangoló eredményt kaptam. Ha feltételezzük, hogy 40.000 fővel csökken a magyar lakosság száma minden 10 évben, akkor könnyű kiszámolni, hogy 64 év múlva már nem lesz magyar Vajdaságban (s akkor már a Pártra sem lesz szükség). Ezért tűnt elfogadhatóbb megoldásnak számomra az exponenciális csökkenés számítása, amely valamelyest lassabb csökkenést jelenthet (hosszútávon). De lássuk az eredményeket.

   Magyar lakosság száma 2002-ben: 293.299

   Magyar lakosság száma 2011-ben: 253.899

   A csökkenési ráta 9 évre számolva: 1.602%

Ha ezt a rátát vesszük alapul, akkor a következő képpen fog alakulni a vajdasági magyar lakosság száma a jövőben:

   Magyar lakosság száma 46 év múlva: 113.922

   Magyar lakosság száma 96 év múlva: 51.115

   A magyar lakosság száma 198 év múlva éri el a 10.000 főt.

S most nézzük, mit jelent ez a Párt számára az országos választások tekintetében.

A 2014-es parlamenti választásokon a Párt listája 75.294 szavazatot kapott, 10,2%-kal többet mint két évvel azelőtt, de még a 2008-as koalíciós lista eredményeit is túlszárnyalta (röpke 420 szavazattal). Ez minden szempontból lényeges eredmény, főleg ha figyelembe vesszük, hogy ez az időszak alatt is folyamatosan csökkent a magyar lakosság száma. A 2014-es sikeres szereplés az eddigi legtöbb, azaz 6 mandátumot biztosított a Pártnak az országos parlamentben.

A választási részvételi arányra alapozva Vajdaságban elmondható az is, hogy míg 2012-ben a Pártot a magyar szavazók 46%-a támogatta (a teljes vajdasági magyarság 26.95%-a) addig 2014-ben 60% (a teljes vajdasági magyarság 30,6%-a). FIGYELEM: A 2014-es eredménynél figyelembe vettem a magyar lakosság valószínű csökkenését az elmúlt két évben, viszont, nem tettem különbséget a szavazásra jogosult és a teljes magyar lakosság száma között, azaz a valóságban ezek a számok akár nagyobbak is lehetnek.

Tehát, bár folyamatosan csökken a magyar lakosság száma, a Párt hatalma megszilárdult az elmúlt években. De vajon meddig marad ez így? Nos, „nézzük” meg a 2018-as választásokat. Addigra feltehetően még 226.951 magyar lesz Vajdaságban. Ebben az esetben a Párt 61.049 és 69.447 közötti szavazatra számíthat (feltéve, hogy se nem nő, senem csökken a támogatottsága a 2012-es és 2014-es évekhez képest, és persze minden más  tényezőt kizárva). Így még mindig marad 5 mandátuma a parlamentben.

S akkor ugorjunk még előrébb az időben! A 2050-ben tartandó szerbiai választásokra körülbelül 67.943 vajdasági magyar fog kimenni, míg ugyan ennyien fognak otthon maradni (hacsak, addigra be nem vezetik a kötelező szavazást interneten keresztül). A Párt feltehetően 36.533 és 41.581 közötti szavazatot fog kapni. Így még mindig lesz legalább 3 tagja a szerbiai parlamentben. Viszont ha úgy vesszük, hogy legalább 20.000 szavazat kell ahhoz, hogy a Párt legalább 1 mandátumot kapjon a parlamentben, akkor azt is ki tudjuk számítani, hogy 85 év múlva ez a feltétel már nem lesz meg, amikor is a magyar lakosság száma lecsökken 65.359-74.349 közé. De ezt már csak az unokáink fogják megélni, s azok többsége is talán külföldön.

Šabić Norbert

2015.04.16.

Budapest/Szabadka