Mohamedán vallásra tér át Orbán Viktor SZEKTÁS fia?!
A fent látható képen a Fidesz elnökének fia, Orbán Gáspár egy perzsa imaszőnyegre tett Korán előtt ül, fején egy kufival, imám fejfedővel, miközben apja a muszlimokkal riogat. Most, hogy is van ez?
A kép alatti hozzászólásban Orbán Gáspár egyik, magát zsidónak mondó ismerőse a következő megjegyzést fűzte:
„hogy senkit se tévesszen meg, mert sokan zsidónak nézték.Ez itt elötte a Korán, nem a Tóra + fején egy imám, török „pap“ sipkája + a könyv egy török perzsán van rajta, a háta mögött török, arab függöny, a könyv mellett a mohamedán olvasó (…) (amelyen) egy félhold van rajta“
Orbán Gáspár korábban egy rövid ideig labdarúgó játékos volt, ám miután félbeszakította sportkarrierjétaz eredetileg kálvinista vallású Orbán egy ugandai látogatása után egy Felház nevű pünkösdista-karizmatikus szekta irányítását vette át, amelyet egy időben a Hit Gyülekezete nevű szekta konkurenciájaként tartottak számon.
Tavaly novemberben a 24.hu riportot készített a szekta rendezvényeiről és megszólaltatta a magyar miniszterelnök fiát is. Mint kiderült a „rendezvényeken“ Orbán Gáspár személyesen is színpadra áll, beszédeket mond, a résztvevők között sétálgat, ún. nyelveken „imádkozik“ (erről bővebben alább kitérünk) értük, miközben rájuk teszi a kezét.
„A teremben többen a padlóra borultak, egy fiatal lány karját a mennyezet felé emelve mosolygott, néha halkan nevetett is. Egy sarokból pedig fel-felszakadó sírás hallatszott. Egy másik alkalommal Orbán „talpig feketébe öltözve, a telefonjáról jegyzeteket olvasva kezd beszélni, majd gyorsan belemelegszik, a telefon már nem is kell”. Később megkérdezte, ki megy el Istennek követségbe, és arra kérte azokat, akik ezt szeretnék tenni, hogy álljanak fel, és sétáljanak a színpadhoz. Körülbelül kétszázan így is tettek. Ezután ismét Orbán Gáspár következett, és közölte, hogy Isten azt mondta neki, van egy olyan ember a teremben, akinek lovas balesete volt, és emiatt fáj a jobb térde“
– írta a lap.
Kétségtelen, hogy a kommunista és liberális korszak elvallástalanodásának egyik tragikus kísérő jelensége a vallási szektáknak a térhódítása.
Az Anyaországban a 80-as és 90-es években a „történelmi egyházak” nem kis aggodalommal nézték a szekták előnyomulását. A szekta latin eredetű szó, ami eredeti jelentésben levágott, lemetszett részt jelentett. A kereszténység különösebb értelmezést adott a szónak, amikor az Egyház testéből kiszakadt tévtanítókra, valamint a tévtanítók által alapított mozgalmakra foglalta le.
A legfőbb protestáns felekezeteket (evangélikusok, reformátusok) a katolikus felfogás nem nevezi szektáknak annak köszönhetően, hogy a 16-17. században polgárjogokat, állami támogatást nyertek egyes országokban, így vagy felekezeteknek, vagy nemzeti egyházaknak illeti a közfelfogás őket, különösképpen az elmúlt 100 évben történelmi egyházaknak szeretik nevezni őket.
Ebből kifolyólag szekta minden olyan magát kereszténynek nevező gyülekezet, amely a „történelmi egyházakon” kívül áll (még ha az Orbán-rezsim történelmi egyházi rangra is emeli őket, mint például 2012-ben a Hit Gyülekezetet).
A pünkösdista-karizmatikus „mozgalom“ a 19. század végén az amerikai metodista és baptista szektáknak „megszentelő“ mozgalmaiból fakadt ki. A pünkösdisták általában a 2. századi montanista eretnekségen látják előfutárukat. A modern pünkösdizmus kezdetét a szakemberek 1906. április 6-ára teszik, amikor egy szélhámos néger vándorprédikátor vezetése alatt álló szektacsoport azt élte át Los Angelesben, hogy „tűz szállt le az égből”. A szekta központi eleme az ún. lélek-keresztség átélése, a nyelvadományok, a gyógyító képességek és egyéb karizmák elõtérbe helyezése.
Megítélésüknél álljon itt egy rövid teológiai fejtegetés:
A Szentlélek, amint azt az Apostolok Cselekedeteiben olvassuk, még rendkívüli képességekkel is – mint például a nyelveken való beszéd vagy a csodák véghezvitelének adománya – felruházta az apostolokat és másokat is. Isten az első időkben gyakorta adott ilyen karizmatikus adományokat az Egyházhoz tartozóknak, hogy általuk a kereszténység igaz voltát megmutassa és a hit gyors terjedését elősegítse. Később azonban e különleges képességeknek adományozása szinte teljesen megszűnt, olyannyira, hogy ilyesmi manapság már csak a legritkább esetben fordul elő. Ezért nagyon veszélyes ezeket az adományokat egyéni kezdeményezésre újraéleszteni akarni, ahogy ezt a pünkösdi-karizmatikus „mozgalmak“ akarják illetve csinálják. Ezeket az ajándékokat a Szentlélek vagy megadja vagy nem, de saját kívánságra nem lehet őket megkapni. Az ilyen rendkívüli képességek utáni vágyakozás nem az Isten iránti őszinte szeretet, hanem valamely vallásos érzület vagy szellemi látványosság keresését jelenti.
Ezért kell arra a következtetésre jutni, hogy a karizmatikus mozgalmakat nem a Szentlélek, hanem a tisztátalan lélek inspirálja. A látványos csodák és tömeghisztériák, amelyek ezeken a rendezvényeken történnek, teljességgel a tisztátalan lélek jellegét hordozzák magukon, és a figyelmet is elterelik a világ valóságos problémáiról
. Ennélfogva e mozgalmak hívei a kereszténység mai krízisét sem veszik észre, és nem vesznek tudomást az igaz hit válságáról sem.
„Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek! Vizsgáljátok meg a lelkeket, vajon Istentől valók-e”,
figyelmeztet már Szent János is első levelében. (1 Jn 4,1)