Délvidék Kiemelt 

Kínos múlt: Vučić nácikat látott vendégül Belgrádban

1999 júliusában rejtélyes módon Belgrádban, a nemzetközi szankciókkal sújtott Jugoszlávia fővárosában megjelent két ősz hajú német férfi. Nem lehet tudni, hogy a jugoszláv beutazáshoz szükséges vízumot és garancialevelet hogyan és kitől kapták. A Velika Srbija (Nagy-Szerbia) nevű radikális lapban közölt 15 oldalas beszámolóból kiderül, Aleksandar Vučić szerb tájékoztatási miniszter,  a Szerb Radikális Párt akkori főtitkára volt a házigazdája az ex-SS Franz Schönhuber és a holokauszttagadásért többszörösen elítélt Gert Sudholt könyvkiadó kétnapos belgrádi látogatásának.

Franz Schönhuber meggyőződéses nemzetiszocialistaként 1942-ben készségesen csatlakozott a Hitler Jugendhez, majd belépett az NSDAP-ba – a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba. Nem sokkal ezután önként jelentkezett a Hitler pretoriánus elitgárdájához, a Waffen SS-hez. Hitler testőrezredébe, a Leibstandarte SS Adolf Hitlerbe választották be, SS Unterscharführer-i rangban végigharcolta a háborút, olyan magas kitüntetésben részesült mint a Vaskereszt II. osztálya. Schönhuber élete végéig hűséges maradt ideológiájához, a háború után újságíró lett, kezdetben egy  müncheni bulvárlapot irányított, majd a bajor rádióhoz került, ahonnan állítólag nyílt nemzetiszocialista szimpátiájának kinyilvánítása miatt 1982-ben elbocsátották. 1983-ban megalakította a Republikánusok (Die Republikaner) nevű szélsőjobboldali pártot, ahonnan amint hírlik kirúgták zsidóellenes és holokauszttagadó  nézetei miatt. A 2005-ben bekövetkezett halála előtt a neonácinak tartott Német Nemzeti Demokrata Párt képviselőjelöltjeként próbált – sikertelenül – mandátumot szerezni Drezdában.

SS-Unterscharführer Franz Schönhuber

Franz Schönhuber különös szimpátiával és tisztelettel viseltetett a Szerb Radikális Párt iránt, amely szerinte „Európa és a világ összes nacionalista pártjának példaképe kell, hogy legyen”. 1999-ben Aleksandar Vučić mellett találkozott Vojislav Šešeljlyel is, a szerb radikálisok elnökével, az akkori szerb kormány alelnökével, valamint Stevo Dragišićtyel, Zimony radikális párti polgármesterével, akitől az ex-SS politikus megkapta a zimonyi tiszteletbeli polgár címet, mert – ahogy elmondta – „ugyanazt az ideológiát vallják“. Šešeljlyel való találkozása során Schönhuber és a szerb radikálisok vezetője gyalázták a horvátokat és az albánokat, valamint a szerbiai demokratikus ellenzéket; beszélgetésük elején Šešelj kifejtette reményét, hogy Nagy-Szerbia egy nap szomszédos országa lesz Nagy-Németországnak miután mindkét ország elfoglalja mindazt, ami az övé (659. szám, 65.old.).

Franz Schönhuber és Aleksandar Vučić

A belgrádi látogatás másnapján, 1999. július 24-én  Aleksandar Vučić házigazda közös sajtótájékoztatót tartott a holokausztot  csak részletkérdésnek tartó ex-SS Franz Schönhuberrel és a neonácinak és holokauszttagadónak tartott Gert Sudholttal. Vučić a sajtótájékoztató elején elmondta, hogy „rendkívüli megtiszteltetés volt vendégül látni két kiemelkedő német értelmiségit… két embert, akik a legelismertebbek közé tartoznak Németországban… elmondhatom, hogy velük rendkívül fontos kapcsolatot létesítettünk, nagyon informatív és szívélyes beszélgetést folytattunk. Ezekben a beszélgetésekben számomra úgy tűnik, hogy a lehető legjobban definiáltuk Európa globális politikai helyzetét“ (659. szám, 77.old.).

A sajtótájékoztató végén Vučić elmondta, hogy vendégei „rendkívül értelmiségiek“, akiktől sokat tanult.

 „Mivel már két napja  házigazdájuk vagyok, el szeretném mondani önöknek (újságíróknak), hogy személyesen meggyőződtem arról, hogy valóban mindketten rendkívül értelmiségiek, akik rendkívül jól ismerik Európa globális, politikai helyzetét. Sokat tanultam tőlük. Fantasztikusan értik a világ helyzetét és a viszonyokat, de nemcsak a világ, hanem a Balkán ezen részét is. Én ezt korábban senkire sem mondtam el, de ezt őszintén így gondolom, s kötelességemnek érzem elmondani, hogy önök is tudják, hogy nagyon komoly emberekről van szó, olyan emberek ezek, akiktől segítséget várunk, legalábbis abban, ami a média világát illeti“

– mondta anno a mai haladó rezsim feje, aki annak idején – információsügyi miniszterként! – egy szerbség eltüntetését  célzó, zsidó vezetésű szabadkőműves konspirációról vizionált.

Érdekes, Szerbiában már nem akarták meglátogatni a menekülteket, amikor először Nyugat-Szlavónia elesett, amikor megszállták az egész Krajinai Szerb Köztársaságot. Abban az időben nem érdekelte őket ez különösebben, ehelyett  Kelet-Szlavónia élére rakták a cionista rend szabadkőműves képviselőit – mint például Jacques Kleint és William Walkert -, hogy minden áron  (etnikailag) megtisztítsák ezeket a területeket attól a kevés szerbtől, mit sem törődve azzal, hogy ezek a szerbek hogyan fognak élni máshol, mi lesz a vagyonukkal, otthonaikkal“

– jelentette ki Vučić a Nagy-Szerbia lapnak adott interjújában (628. szám, 14.old.).

Aleksandar Vučić azokban az években a metafizikai tradíció szerbiai hirdetőjének, az önmagát fasisztának definiáló Dragoš Kalajić szerb festő, író, teoretikus és filozófus befolyása alá került. Erről Šešelj így nyilatkozott pár éve a Nedeljnik.rs portálnak:

Annak idején nagy nehezen tudtam elválasztani Aleksandar Vučićot Dragoš Kalajićtól. Vučić számára Kalajić olyan volt, mint valamilyen guru. Vučić többször idehívta őt, és azon volt, hogy közénk csatlakozzon… Kalajićnál rengeteg ljotići (= szerb fasizmus) idea volt jelen, amik teljesen ellentétben állnak nézeteinkkel. Emlékezetembe jól bevéselődött, amikor Kalajić meghalt, Isidora Bjelica az egyik műsorában kijelentette, hogy Dragoš Kalajić halála előtt azt állította, hogy ideológiailag Aleksandar Vučić az egyetlen igazi utódja. Vagy valami hasonlót mondott, de ebben az értelemben. A párton belül mi soha nem kérdőjeleztük meg Vučić patriotizmusát, azonban mindig sokkal szélsőségesebb volt, mint a párt hivatalos irányvonala. Minden összejövetelünkön a legszélsőségesebb beszédeket épp ő tartotta”.  

Érdekes, Vučić egyik szerkesztője volt a Nagy-Szerbia azon nagy botrányt kavart számának, amely 1994 májusában leközölte a zsidó összeesküvés teóriájának ősforrásaként ismert Cion bölcseinek jegyzőkönyveit.

Mint tudjuk, a Szerb Radikális Párt 2008-ban kettéesett, Vučić a „sírásó” Tómó vezette szakadárokkal tartott, azóta pályája felfelé ívelt, ma Szerbia teljhatalmú urává vált. Vučić soha sem vonta vissza botrányos megnyilvánulásait, illetve bocsánatot sem volt hajlandó kérni értük, ehelyett gyakran lefasisztázza, lenácizza politikai ellenfeleit, köztük talán leggyakrabban a Jobbikot.

Related posts