Bácskába és vissza
100 éve írták a lapok:
Bácskába és vissza.
Újabban nagyon sokan kísérlik meg át menni — igazolvány nélkül — Bácskába, azt is híresztelik, hogy könnyű onnan vissza is jutni. Figyelmeztetjük a közönséget, hogy ez a vállalkozás nagyon veszedelmes. Igaz, hogy érkeznek, akik azt beszélik, hogy szerencsésen jutottak át és jöttek vissza, de arról nem beszélnek, hogy hánynak üt ki balul ez a vállalkozás. Egy részüket kirabolják a demarkációs vonalon őrködő szerb csendőrök és pénzügyőrök, másokat megbotoznak, többeket elzárnak. Nekünk is tudomásunk van több olyan esetről, amikor halasi embert elfogtak a szerb határőrök és ezeket Újvidékre szállították, ahol még most is elvannak zárva.
Szabad a búzakivitel Bácskából.
A Magyar Kurir jelenti, hogy a szerb kormány rendelettel szabályozta az áruk be- és kivitelét Jugoszlávia (Bácska) területére. A búza kivitele teljesen szabad, de csak 200 waggont meg nem haladó mértékig. A búzát azonban kiviteli vám terheli.
(Forrás: Halasi Újság, 1920. február 18. / 20. évfolyam 7. szám)
A szerb kormány lemondása.
Páris, február 17. (MTI szikratávirata) Belgrádból jelentik, hogy a régens-herceg nem fogadta el a kormány azon ajánlatát, hogy a jelenlegi nemzetgyűlést feloszlassák és kiírják a választásokat a nagy alkotmányozó gyűlésre. A Davidović-kormány beadta lemondását.
A magyar békedelegáció újabb jegyzékei.
Neuilly, február 16. (MTI szikratávirata.) A magyar békeküldöttség a békeértekezleten a következő jegyzékeket terjesztette be: A 12. számú jegyzéket a Bánátról, a 13. számú jegyzéket a ruthénekről, a 14. számú jegyzéket a tótokról, a 15 számú jegyzéket Nyugatmagyarországról, a 16. számú jegyzéket a bunyevácokról, a 19. számú jegyzéket, amely a hadi jegyzék címet viseli, a 17. és 18. számú jegyzéket, amelyek a megszállók által elkövetett atrocitásokról szólnak, végül a 20. számú jegyzéket, amely a magyar gyáripar kimutatását foglalja magában.
Az osztrák kancellár ellenzi a magyar ajánlat elfogadását.
Bécs, február 17. (MTI) A Sonn- und Montag Zeitung írja: Dr. Renner államkancellár a magyar jegyzék indítványainak elfogadását ellenzi. Az ügyet a nemzetgyűlés főbizottsága elé fogja vinni, amelynek választása után jöhet csak sorra a válasz ratifikálása. A pártok hangulata után ítélve, Renner kancellár és a főbizottság között a jegyzék megítélése tekintetében nem igen lesz ellentét. Egyes partoknak annakidején a népszavazás mellett foglalt álláspontja a saint-germaini békeszerződés kifejezett rendelkezései után túlhaladottnak látszik.
Nyolc nap múlva megválasztják a kormányzót.
Budapest, február 17: A képviselőház hétfői ülésén megválasztott négy bírálóbizottság ma délelőtt 10 órakor összegyűlt, hogy a nemzetgyűlési tagok megbízó leveleit átvizsgálja. Csak azt bíráltak felül, vajon a megbízó levelek külső formája megfelel-e a törvényben foglalt követelményeknek. A nemzetgyűlés következő ülését szerdán délelőtt 10 órakor tartja, ezen az ülésén megválasztja a nemzetgyűlés elnökét és két alelnökét, akik nyomban elfoglalják hivatalukat. Az elnöknek megválasztása után székfoglaló beszédet kellene mondania. Minthogy előreláthatólag gróf Apponyi Albertet fogják megválasztani, ő pedig ezidőszerint Párisban tartózkodik, a székfoglaló beszédet az első alelnök fogja tartani. Az ideiglenes államfő választásáról szóló törvénytervezet előreláthatólag a negyedik ülésen kerül a nemzetgyűlés elé, amely még ezen az ülésen letárgyalja és elfogadja. Ezután következik a törvényjavaslat kihirdetése és csak a kihirdetés után láthat hozzá a nemzetgyűlés a kormányzó megválasztásához. A kormányhoz közelálló helyen remélik, hogy az ideiglenes államfő mához nyolc napra már elfoglalhatja a nemzettől reá ruházott magas méltóságát.
A kormányzói hatáskör.
A Virradat mai száma írja: A nemzetgyűlésről, illetve a kormányzói hatáskörről szóló törvénytervezetet, értesülésünk szerint, lényegesen módosítják. Az eredeti javaslat szerint az alkotmányozó nemzetgyűlés időtartama két évben volt megállapítva. A javaslat megváltoztatása azt a lehetőséget célozza, hogy a kormányzó a saját belátása szerint előbb is feloszlathatja a nemzetgyűlést.
Munkások Horthy kormányzóságáért.
MTI jelenti: Folyó hó 13-án Tatabányán rendkívül népes gyűlésen elfogadták a gyűlés szónokának indítványát, hogy a munkásság Horthy Miklós kezében szeretné látni a kormányzói pálcát. A határozat folyamányaképpen 3500 munkás aláírásával ellátott felirattal fordultak Győr és Komárom vármegyék kerületi kormánybiztosához és leszögezték ebbéli állásfoglalásukat.
A nemzetgyűlés feloszlatásának joga.
Budapest, február 17. Az ideiglenes államfői hatalomról szóló torvényjavaslat tárgyalásában résztvett Horthy Miklós tővezér is, akit a nemzet osztatlan bizalommal emel rövidesen a kormányzói székbe. Az Est arról értesül, hogy külön szakaszban fogják megállapítani ama feltételeket, amelyek mellett egy ideiglenes államfő feloszlathatja a nemzetgyűlést és e szakasz feltétlenül megóvja a nemzetgyűlés szuverenitását. Tárgyalnak arról is, hogy világosan megállapítanák a nemzetgyűlés feladatait, amelyek elvégzésével a nemzetgyűlés automatikusan befejezi működését. E tárgyalás során már ki is alakult az a négy vezérlő feladat, amelyet a nemzetgyűlésnek teljesíteni kell és pedig: 1. Az alkotmányjogi kérdések; 2. a földreform; 3. a közigazgatás reformja; 4. az új választójog.
Apponyi nem fogadja el a képviselőház elnökségét.
Budapest, február 17. Ma délben Apponyi Albert gróftól siffrirozott távirat érkezett, amelyben hálásan megköszöni a felszólítást, hogy a nemzetgyűlés elnökségét vállalja, de személyes viszonyai folytán azt nem fogadhatja el.
(Forrás: Délmagyarország, 1920. február 18, 9. évfolyam / 39. szám)
