III. Európa hálája Magyarország iránt
A trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából az alábbiakban részleteket közlünk Légrády Ottó Igazságot Magyarországnak című könyvéből:
Déli 12 órakor miért szólalnak meg az egész keresztény világban a templomok harangjai? A hagyományok szerint azért, hogy a kongásukkal figyelmeztessenek mindenkit arra a hálára, amellyel az egész keresztény világ tartozik Magyarországnak. A római pápa, amikor megkapta hírét annak, hogy Hunyadi János, a nagy magyar hadvezér, a Nándorfehérvár alatt kivívott nagy győzelemmel megmentette a menthetetlennek hitt Európát a török áradattól, elrendelte, hogy ezentúl minden áldott nap déli 12 órakor, Hunyadi győzelmének az órájában, a világ minden templomában meg kell kondítani a hálaadó harangokat. Ezek a harangok szóltak aznap délben is, amikor a trianoni békeszerződést aláírták.
Magyarország azonban nemcsak egyszer mentette meg a keleti barbár népek betörésétől Európát. Ez a terület ezer éven keresztül volt az európai nagy háborúk országútja. Amikor Magyarország első, szentté avatott királya, I. István mély államférfiúi bölcsességével pogány népét áttérítette a keresztény vallásra, a magyarság örökre szakított a Kelettel és egész testével Nyugat mellé állott. Mialatt a népvándorlás hullámai tovább hömpölyögtek, élő védbástyája lett a nyugati műveltségnek. Mondjuk itt el, hogy önfeláldozó harcaink közben hány különféle ázsiai barbár nép rohamát kellett fölfognunk? Hogy bosszúálló vad hordák hányszor pusztítottak végig bennünket? Hányszor kellett a lerombolt városokat újjáépíteni, a kiirtott népességet újra telepíteni? Volt olyan idő, amikor az egész Európát rémülettel eltöltő Dzsingisz kán tatár serege úgy elpusztította Magyarországot, hogy tizenöt-napi járóföld körzetén egyetlenegy eleven lélekre sem lehetett akadni. Azután következett három évszázados harc a törökökkel, három évszázados török dúlás, pusztítás. Pusztultunk, de helytálltunk, tartós gátat emeltünk a török előnyomulás elébe. Európa nekünk köszönheti, hogy nem neki kellett ugyanez idő alatt viaskodnia tatárral, törökkel, hogy mialatt Magyarországból rom és pusztaság lett, a boldogabb nyugati országok nyugodtan építhették tovább a kultúrájukat.
Michelet, a nagy francia történetíró, egyik munkájában, miután ismertette azt az önfeláldozó szerepet amelyet Magyarország a történelem folyamán a civilizáció védelmében kifejtett, végül így kiált föl: „Mikor találunk alkalmat rá, hogy lerójuk tartozásunkat a nagyszerű magyar nemzet, a Nyugat megmentője iránt?”
Úgy látszik, Trianon volt ez az alkalom. Le is rótták hálájukat alaposan!
Magyar és török vitéz összecsapás, korabeli allegórikus ábrázolása
(Forrás: Légrády Ottó: Igazságot Magyarországnak!. Pesti Hírlap, Budapest, 1930. 8-9. old. Kép: Haranghy Jenő: Magyarország volt a gát a nyugati renaissance és a pogány invázió közt )
I. Az I. világháborúban Magyarország vesztette a legtöbb területet és a legtöbb népességet
