November 13.
100 éve írták a lapok:
November 13.
Az összes szomorú dátumok közt a legsiralmasabb. A nemzet gyászt oltva engedett a kényszernek, meghajolt a túlerő előtt — ratifikálta a békeszerződést, mely nagy Magyarországot — csonkává tette.
Megpróbáltatás sűrűn érte már e nemzetet. A sors kegyetlen keze már többször megkondítá a lélekharangot fölötte. Volt siralom, bánat elégszer a magyar rónákon ; érte csapás szerencsétlenség sokszor e népet; ezeréves formálása alatt mindig másokért harcolt, vérzett.
A gyász e napjaiban erősnek, nagynak kell mutatkoznunk. Az összetartás, megértés és elsősorban a munka mentheti csak meg az országot. Az itt lévő magyarságnak hivatást kell betöltenie. Ehhez összes képességeire, egyéneire szüksége van Csonka-Magyarországból vezérfonalaknak, eszméknek kell szétágaztok az elszakított országrészekbe; hirdetnünk kell, bogy elszakított véreinkről, melynek sirámait, jajkiáltásait hozza mindennap magával a szellő, soha, de soha nem mondunk le.
Kell, hogy minden arra emlékeztessen, hogy Erdélyben rabmagyarok élnek. Szükséges, hogy éltető eszmeként égjen bennünk az összetartás gondolata. Hitünkké kell válni a revánsnak, a visszaszerzésnek; így bizton remélhetünk „Magyarország feltámadásában“.
Légiforgalom Szabadka és Budapest között.
A Bácskai Napló belgrádi távirata szerint Budapest és Szabadka között légi közlekedés indul meg, amely a postai forgalom egy részét is le fogja bonyolítani. E hírre vonatkozóan illetékes helyről kijelentik, hogy Jugoszláviával és a megszállott területekkel való áruforgalom még csak a tervezés stádiumában áll.
Forgalom a szerbek által megszállott területekkel.
Hír szerint Csonka-Magyarország és a szerbek által megszállott területek között rövidesen helyreáll a teljes teherforgalom.
Részleges határmegnyitás Jugoszlávia felől.
Szegedről jelentik: a jugoszláv kormány múlt heti döntése szerint elsőrendű mezőgazdasági termények, valamint élő állatok részére a határ némely ponton megnyílt Magyarország felé és e helyeken a kormány engedelmével szállíthatók a fent említett dolgok.
Jugoszláviából Kaproncán és Szabadkán át vihetők ki mezőgazdasági termények, még pedig búza, rozs, kukoricza, az ezekből előállított őrlemények, továbbá bab, borsó, lencse. Az állatok közül lovak és birkák. A jugoszláv kormány megengedte, hogy az átmeneti állomásokon át gyapjút, szöveteket és szőnyegeket vihessenek át Jugoszláviába.
A részleges határmegnyitást, a Szegedi Friss Hírek szerint, a jugoszláv kormány a kereskedők követelésének engedve határozta el, akik mezőgazdasági termékeik számára akarnak Magyarországon piacot találni.
(Forrás: Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1920. november 17. 19 / 20. évfolyam 46. szám)
Bácskából.
A megszállott területek „olcsósága.“
Sokat hallottunk már arról beszélni, hogy a megszállott területeken mennyivel olcsóbb az élet, mint Csonka hazánkban. Ostoba és tendenciózusan terjesztett hírek ezek, melyek ellen mindig tiltakoznunk kell. Most módunkban áll, hogy pontos adatok alapján mutassunk rá a megszállott területek, elsősorban a szerbek által boldogított magyar földek drága megélhetési viszonyaira.
A legutóbbi tőzsdei jegyzés szerint 12 korona 80 fillért adnak egy szerb korona-dinárért, ennek alapján számítjuk át a következő korona-dinár árakat. Bácskában egy öltözet ruha 2000 dinárba kerül, magyar pénzben 25.600 koronát tesz ki az az összeg; Csonkamagyarországon 3000 koronától feljebb már lehet kapni egy öltözet ruhát.
A búza métermázsája 225 dinár, azaz pontosan 3763 korona. A szalonna olcsó, kilója 9 dinár, 102 korona 40 fillér. A cukor 20 dinár, azaz 256 korona, nálunk 140 korona egy kiló, de kilátás szerint a hazai cukorgyárak intenzív munkája mellett 80 koronára csökken az ára. Egy lánc bácskai föld (2000 négyszögöl) 7500-8000 dinárért cserél gazdát ( magyar pénzben 96 000—102 400 korona). Az évi haszonbér egy lánc föld után 500-750 dinár, azaz 6400- 9600 korona.
Mindezek után nem kell bővebb magyarázat arra, hogy dacára gyönge valutánknak, áraink még mindig alacsonyabbak, mint a megszállott területeken s hogy a lakosság mennyivel inkább küzd ott a megélhetéssel, mint nálunk, az elképzelhető!
A szabadkai magyar
iskolák. A szerbek Szabadkán megengedték az elemi iskolákban bizonyos számú tantermek fentartását. Csak éppen helyiséget nem kapnak az iskolák. A szerb hatóságok mindent elkövetnek, hogy a papíron engedélyezett magyar osztályok meg ne nyíljanak. A legutóbb a helyiség hiányát hozták fel okul. A Szabadkai Népkör (azelőtt Függetlenségi kör) most a saját épületét ajánlja fel a magyar iskolák részére. A magyar kultúra szempontjából az egyesület elhatározása minden dicséretet megérdemel. Kíváncsian várjuk a szerb hatóságok intézkedését.
Franciák a magyar menekültekért.
Eclair párisi lap felhívást intéz Franciaországhoz és kéri, amennyire lehet, könnyítsenek ezen a rettenetes helyzeten, különösen azzal, hogy megakadályozzák a magyar lakosságnak a megszállott területekről való kiűzetését és megkönnyítsék amennyire lehet, a menekültek minél nagyobb számban való visszatérését családi tűzhelyükhöz. Tudni véli, hogy cseh és szerb oldalról lehetséges volna a megegyezés és hogyha román részről nem volna olyan kiélesedett a helyzet.
(Forrás: Halasi Újság, 1920. november 10. / 2. évfolyam 90. szám)
Szabadkai szláv lapok.
Szabadkán jelenleg három szláv lap van, mely a jugoszláv törekvések szolgálatában áll. E lapok: Narod, Neven és Slobodna Štampa. Hogy minek Szabadkán három szláv lap, azt a szerbek maguk sem tudják. De hogy a három lapnak rosszul áll a szénája, abból nem csinálnak titkot. Legalább is a Slobodna Štampa őszintén kesergi: „A Suboticán“ megjelenő magyar lapok száma négy és nagy példány számmal jelennek meg, ellenben a szláv lapok alig tudnak utat törni maguknak. Nehéz tehát egy szláv lapnak ily körülmények között boldogulnia“. Azt elhisszük, hogy nehezen megy a „felszabadítás“ munkája.
(Forrás: Halasi Újság, 1920. november 3. / 2. évfolyam 88. szám)
