Anyaország Kiemelt 

Megérkezett a béketervezet teljes szövege – írták a lapok 100 évvel ezelőtt

100 éve írták a lapok:

Budapestről Jelentik: A hétfő esti futárposta meghozta Párisból a külügyminisztériumba a békekonferencián átadott béketervezet teljes és hiteles szövegét. A béketervezet Magyarország új határait részletesen és pontosan megállapítja. A határvonal  pontos részletezéséből megállapítható, hogy Alsólendva még magyar marad, a Mura és a Dráva között az egész terület elvesz, de elvész a Murától északra és nyugatra húzódó szöglet is, amelybe beleesik Hídvég és Kebeleszentmárton, továbbá Kisszerdahely is. A legdélibb magyar községek Harkány, Siklós, Villány, Németbél és a Dunánál Mohács. A határ a Dunánál Kiskőszegtől felhúzódik egyenes vonalban Dályok községig, majd Dályok és Bezdán között átlépi a Dunát és Bácsmegye területére megy át, ahol Bezdántól 5 kilométerre északra Bereg, Rigyica és Bácsmadaras községeken keresztül 5 kilométerrel északra eléri a Tiszát, Szegedtől körülbelül 10 kilométerrel délre oly módon, hogy Horgos már nincs magyar területen, ellenben Ószentiván magyar terület. Most a határ végighúzódik Makón és Nagylakon keresztül az arad-békéscsabai vasútvonal Kevermes állomásáig, ahol Csanádpalota, Mezőhegyes, Battonya, Dombegyháza magyar, ellenben Nagylak, Magyarpécska, Kispereg, Tornya, Nagyillatos már román terület. A határ tovább Nagyvárad felé húzódik oly módon, hogy magyar marad Kétegyháza, Ottlaka, Gyula, Kötegyám, ellenben már nem magyar terület Nagyzaránd, Nagyszalonta és Csépa. Nagyváradtól a határ nyugatnak 5 kilométerre húzódik tovább. Még magyar területen van Biharkeresztes, Ártánd, Nagykereki, Kismarja, Kocsaj, Nagyláta, ahonnan a határ Nagykárolyig húzódik fel olyképen, hogy magyar terület marad Irbélteg, Vállaj, Csengerújfalu, Komlód, Nagygéc, Szárazbereg, Nagypatak és Tiszaújlak már román területen van. Innen a határ eléri Sátoraljaújhelyet, amely magyar marad, ellenben már Bodrogszög és Alsómihályi csehszlovák terület. Itt a határ a Hernádig húzódik, Gönc és Hidasnémeti marad magyar, ellenben Abaújvár, Berény, Buzice cseh-szlovák terület, Putnok magyar, Bánréve cseh terület Salgótarjántól alig 3 kilométerre van a határ oly módon, hogy Somosújfalu cseh-szlovák, ellenben Littke magyar terület. Egészen a magyar határon van és még magyar terület maradt Balassagyarmat és Ipolyság. Itt a határ megfordul és az Ipoly menten lehúzódik egészen Szobig, Szobtól pedig Pozsonyig a Dunát követi. A békeszerződés összesen 364 szakaszból áll. Az 1. fejezet tartalmazza a népszövetségről szóló rendelkezéseket, a 2. Magyarország határait, a 3. azokat a kötelezettségeket amelyeket Magyarország a régi monarchiából alakuló új államokkal szemben elvállal, a 4. szól az Európánkivüli államokkal szemben elismerendő jogokról, az 5. Magyarország jövő haderejének kereteiről, a 6. a hadifoglyok hazaszállításáról, a 7. a szerződés biztosításáról. A legfontosabb és legterjedelmesebb fejezet a jóvátételre vonatkozik, amely több részre oszlik. Az általános és a területi rendelkezések után a 8. fejezetben a kisebbségek jogainak biztosításáról történik gondoskodás és ebben új az az intézkedés, hogy Magyarország nincs jogosítva olyan törvényeket hozni, amelyek bármely nemzetiségnek, vagy vallásfelekezetnek másokkal szemben kiváltságokat biztosítana. Semmiféle intézkedés nincs felvéve a békeszerződésbe az állam jövő alkotmányáról és politikai berendezkedéséről. Egyetlen szó említés sincs a volt uralkodó-családról és feltűnő, hogy Magyarországról csak egy  helyen emlékezik meg, mint köztársaságról, egyebütt mindenütt Magyarország megjelölését használja a szerződés. A gazdasági rendelkezések majdnem azonosak a német és osztrák békeszerződések intézkedéseivel, egyetlen kivétel csak az, hogy a pénzügyi rendelkezések között nincs fix összegben meghatározva az a jóvátételi összeg, amelyet Magyarországnak fizetnie kell. Az Osztrák-Magyar Bankra vonatkozó intézkedések tekintetében a bankjegyek lebélyegzésére, az új bankjegyek kibocsátására, a bank szabadalom megszűnésére nincs rövid határidő szabva, hanem körülbelül 12, illetve 16 havi határidőhöz köti ezeket az intézkedéseket.

A békeszerződés szövege.

Budapestről jelentik: A magyar békeszerződés teljes szövege megerősíti azokat a kivonatos híradásokat, amelyek Magyarország feldarabolását jelentik. A teljes szöveget a külügyminisztérium legközelebb közzéteszi.

A nemzetiségi kisebbségek nem akarják aláírni a békeszerződést.

Budapestről jelentik: Magyarország magyarbarát nemzeti kisebbségeinek szövetsége sürgősen alkalmat fog keresni arra, hogy a Párisból visszatérő Apponyi előtt kifejtse álláspontját. A nemzeti kisebbségek azt az álláspontot fogják képviselni, hogy a magyar békeküldöttség ne írja alá a rákényszerített megalázó gyilkos békét. Amennyiben a magyar kormány mégis elfogadná az antant békefeltételeit a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselői annak idején óvást fognak emelni a békeokmány aláírása ellen és ezzel a morális állásfoglalással fogják kifejezni azt, hogy nekik teljesen elfogadhatatlan a békeszerződés még abban az esetben is, ha a magyar parlament azt el is fogadná. Azon az állásponton vannak, hogy a nemzeti kisebbségekre nézve szinte nagyobb kihatású ez a kérdés, mint magára a magyarságra nézve. Ezer egyéb okból eltekintve azért is vitális érdek Szent István Magyarországának teljes egészében való megtartása, mert a nemzeti kisebbségek a magyar Alföldnek, mint gabonaempóriumnak elvesztésével a legnagyobb nélkülözéseknek néz elébe. A tótság képviselői már el is küldötték rezolúciójukat Párisba, amelynek igen figyelemreméltó az a záradéka, hogy amennyiben a Legfelsőbb Tanács amputálná Magyarországot, ők az erőszakra erőszakkal fognak felelni.

Apponyi fogadtatása.

Budapest, január 20. Apponyi Albert ma esti fogadtatására nagy előkészületek történtek. A Tevél összes tagjai fogják fogadni Apponyit, a Liga részéről Lóczy Lajos fogja üdvözölni a békedelegációt. Az Ébredő Magyarok Egyesülete is, valamint az egyetemi és főiskolai ifjúság testületileg vesz részt a békedelegáció fogadásán.

Szeged gyásza – Tiltakozás a békefeltételek ellen.

Elkészültek már a térképek, amelyek a békefeltételek-megszabta határok között mutatják meg Magyarországot. Elrémítő kép a mindenfelől megcsonkított ország, ez a szerencsétlen, ép tagjaitól megfosztott torzó. A térkép is arról jajveszékel, hogy alig liheghet élet az összezsugorított, megszabdalt testben, amelyet olyan szépnek, arányosnak alkotott maga a természet. A Kárpátok egész gyönyörű koszorúját, a kincses Erdélyt, a gazdag Délvidéket leszabdalják a hóhérbéke gyilkos feltételei. Mint Andrássy mondotta, ha érzésünk után lehetne indulni, akkor e feltételekre minden magyar azt kiáltaná: nem, nem, soha. De a válaszadás súlyos felelősségű gondja hivatott államférfiaink bölcsességét teszi majd próbára. Nekik kell dönteniük afölött, hogy egyenes tagadással feleljenek-e, vagy hogyan másképp. De a nemzet hangulata annyira a túlcsorduló fájdalomé, a fellázadó elkeseredésé, hogy azt némán elviselni nem tudja. S ennek akar kifejezést adni az a tiltakozó népgyűlés, amelyet szerdán, a fekete szerdán, az ország gyásznapján tart Szeged lakossága. A tiltakozást el akarják juttatni a Legfelsőbb Tanácshoz, amely kimondani készül a kemény, a vészthozó ítéletet.

(Forrás: Délmagyarország, 1920.  IX. évfolyam 16. szám. január 21.)

Related posts